Az Európai Központi Bank jól tenné, ha agresszívabbá válna, de valójában azzal is vajmi keveset érhet csak el - véli Lawrence Summers, a Harvard Egyetem professzora. A korábban a Fed elnöki posztjára esélyes közgazdász véleménye szerint leginkább expanzív fiskális politikával lehetne segíteni az öreg kontinensen.
Nem olyan nagyon jó az olajárak meredek esése, mondja Matolcsy György, aki az Európai Unió válságkezelését sem tartja sikeresnek, és félti a deflációtól. Az MNB elnöke úgy látja, a jegybank a 2013-as fordulatával megakadályozta a hitelezés összeomlását. Az interjú erősen összegző jellegű, felmondja a jegybanki szerepvállalás ismert narratíváját, de aktuális eseményekre történő utalás szinte egyáltalán nincs benne. (Ahol van, azt kiemeljük.)
A devizahitelek forintosításának egyik kevésbé közismert hatása, hogy a jegybank lépései másként hatnak majd a gazdaságra. Összességében hatékonyabb lehet a kamatpolitika azután, hogy a háztartások mérlegéből eltűnik a devizakitettség.
Teljesen megdöbbentő rekordok dőltek meg a világban fellelhető kamatok kapcsán. A globális lazaság közepette a Magyar Nemzeti Bank is egészen 2,1 százalékig jutott a kamatok vagdosásával, miközben az Európai Központi Bank konkrétan negatív rátát szabott ki a nála elhelyezett betétekre. A fejlett világ legszebb fellendülését magáénak tudó Egyesült Államok pedig éppen csak addig jutott el 2014-ben, hogy felhagyott az elképesztő méreteket öltött eszközvásárlási programjával, a kamatemelést pedig az év utolsó döntéséig távolinak titulálta. Jövőre még ennél is különösebb idők jönnek, a világ legbefolyásosabb jegybankjai ugyanis széttartó monetáris politikát folytathatnak. Egy biztos: ilyen környezetben nem fog unatkozni a magyar monetáris tanács sem.
Másodjára is jókora csalódást keltett az Európai Központi Bank szuperolcsó hitelprogramja: a mai napon pusztán 130 milliárd eurónyi hitelforrásért jelentkeztek az euróövezeti bankok és a két tenderrel összesen (212 milliárd euró) alig több, mint a felét vették igénybe az idei évre összesen felajánlott 400 milliárd eurós keretnek. Bár a tényszám megegyezik a Reuters piaci konszenzusával, az EKB erőfeszítései szempontjából mégis csalódásnak mondhatók. A mai számok tükrében egyre valószínűbb, hogy a jegybank jövőre még szélesebb körű eszközvásárlásokba kezd majd, hogy növelni tudja a mérlegét és élénkítse a gazdaság keresleti oldalát. Ezennel tehát megindulhat a minden eddiginél durvább spekuláció arról, hogy az EKB széleskörű államkötvény-vásárlásokba kezd jövőre.
Továbbra is a negatív tartományban mozog a fogyasztói árindex Magyarországon. Méghozzá az októberi 0,4 százalékos éves visszaesést követően immár 0,7 százalékos mínuszt látunk. Ez komoly meglepetésnek számít, hiszen a piac a múlt havi szinten való stagnálásra számított volna. Ha ez így folytatódik, akár újra lépéskényszerbe is kerülhet a Magyar Nemzeti Bank.
A Magyar Nemzeti Bank november 25-i üléséről szóló jegyzőkönyvből kiderült, hogy a döntéshozók továbbra sem látják indokoltnak a kamatok megváltoztatását. Ezzel tehát a jegybank iránymutatása semmit sem változott a korábbiakhoz képest, annak ellenére sem, hogy sok piaci elemző az olajára esése miatt már a magyar kamatcsökkentési ciklus újraindulásáról gondolkozik. A Monetáris Tanács továbbra is azt hangsúlyozza, hogy hosszan a jelenlegi szinten akarják tartani a kamatkörnyezetet, és szerintük emellett az infláció visszatérhet a középtávú céljához. Az alábbiakban a jegybanki közleményt tesszük közzé.
A világ legnépesebb országában, Kínában is egyre problémásabban viselkednek az árak. A legfrissebb adatok alapján pedig az országra szakosodott banki elemzők jelentős része már deflációt vizionál. Az ipari árak valóban a negatív tartományban vannak már, novemberben pedig a fogyasztói árak dinamikája is a várt alatt alakult. Mindennek az lehet a következménye, hogy a kínai jegybank (PBOC) tovább vágja majd a kamatokat az országban.
Matolcsy György jegybankelnök szerint jövőre a Magyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata a pénzügyi rendszerünket érő "külső támadások" kivédése lesz az ársatbilitás és a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett. A jegybankelnök emellett az Európai Unió harmadik recessziós válságát vizionálja, amit nehezítő körülménynek tart hazánk szempontjából - hangzott el az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt tartott beszédében.
A német központi bank elnöke szerint az olcsó pénz politikája, amelyet a Fed és a japán jegybank követ, nem járna ugyanazzal a hatással, és ezért nem ültethető át egy az egyben Európába, az osztrák jegybankelnök viszont kiállt az EKB elnök mellett. Mario Draghi tegnapi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy mielőbbi cselekvésre van szükség.
Az Európai Központi Bank a széleskörű várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatán, ami így továbbra is rekord mélységben marad. Mario Draghi EKB-elnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: jövő év elején megvizsgálják majd az eddigi intézkedéseik hatását, addig nem mennek tovább. Ezen szavai komoly csalódást keltettek a pénz- és tőkepiacokon, de a sajtótájékoztató további részén már olyanokat is mondott, hogy nincs szükség teljes egyetértésre a QE esetében. Sőt, elmondása szerint teljesen belefér a programjukba az államkötvények vásárlása, hiszen konkrétan az volna illegális, ha nem tennének meg mindent a mandátumuk érdekében. Az inflációs és a GDP-növekedési előrejelzéseket egyébként jelentősen lefelé módosította ma a jegybanki stáb. Az euró először erősödött majd a későbbi üzenetekre újra gyengült a dollárral szemben, a német DAX részvényindex viszont nem dolgozta le a kezdeti üzentek hatására elszenvedett jelentős esését.
Ma kiderül, hogy az európai jegybankárok hajlandóak-e átlépni azt a bizonyos határt az öreg kontinens érdekében: a (hó)nap kérdése tehát az, hogy lesznek-e államkötvény-vásárlások. A németek ellenzik, mások pedig még kivárást javasolnak, de Mario Draghi jegybankelnök már leszögezte: nem zárható ki ez a lehetőség. A mai ülést követő sajtótájékoztató kiváló alkalom lehetne ennek a bejelentésére, hiszen az Európai Központi Bank most teszi közzé a legújabb előrejelzéseit is, amik komoly indokul szolgálhatnak. A piaci szereplőknek csak a fele számít arra, hogy ez még a mai ülésen megtörténik, a "kompromisszumos megoldás" pedig a vállalati kötvények vásárlása lehet.
Feszülten várják a svájci jegybank (SNB) vezetői és nem kevésbé a spekulánsok a vasárnapi népszavazás eredményét. A jobboldali Svájci Néppárt (SVP) köreiből származó javaslat szerint a jegybanki devizakészletek legalább 20 százalékát a jövőben aranyban kellene tartani.
A japán jegybank döntéshozóinak majdnem a fele azt gondolja, hogy a vásárlási programjuk további kiterjesztése rengeteg mellékhatással jár majd, míg a gazdaságon valójában alig segít. A súlyos nézeteltérésekre a ma megjelent jegyzőkönyv világított rá mélyebben, amiből annyi már mindenképpen leszűrhető, hogy egyre erősebben inog a jelenlegi irányzatot követők helyzete.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a mai brüsszeli meghallgatásán kimondta azt, amire a piac már régóta várt: államkötvények vásárlása is szóba jöhet majd a nem konvencionális eszközök között. Bár az elnök feltételesen fogalmazott, ez a kijelentése mégis sokkal direktebb annál, mint amit eddig hallottunk tőle. A német DAX részvényindex közel 100 pontot ugrott a kijelentésre.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ma Brüsszelben beszél az eurózónás monetáris politika irányáról, amiről a piac egyre inkább azt gondolja, hogy további meglepetéseket tartogat. A jegybank elnökét bár egyes oldalak támadják a vásárlási programja kapcsán, de elszántságát egyelőre semmi nem látszik letörni. Ahhoz pedig, hogy jelentősen nőjön a jegybank mérlege - Draghi ezt maga tűzte ki célul - további eszköztípusok vásárlására lehet szükség. Innentől kezdve kettő kérdésünk maradt: mit és mikortól?
A hosszú küzdelmei ellenére újabb negatív negyedéves GDP-változást láthattunk Japánban, ami azt jelenti, hogy technikailag ismét recesszióba került a szigetország. A piac nem számított az újabb visszaesésre, mert azt gondolta, hogy az áfaemelés okozta keresleti hatás, csak egyszeri sokk volt, és azt követően folytatódhat a fellendülés. Maga a jegybankjuk is ezt gondolta, de úgy látszik, hogy a helyzet rosszabb, mint azt a modellek alapján gondolták. A Bank of Japan szerdán hajnalban dönt a monetáris politikájának irányáról.
A francia központi bank elnöke szerint az Európai Központi Bank (EKB) államkötvényeket vásárolhatna, ha emelni kellene a kamatokat vagy új gazdasági sokkhatás érné az eurózónát.
Ma több mint kétéves csúcsára került a svájci frank az euróval szemben. A további erősödés mögött a továbbra is gyenge összképet mutató GDP-jelentések állnak, amik alapján a befektetők további - eurógyengítő - monetáris stimulust várnak az Európai Központi Banktól. Az igazán érdekes az, hogy a svájci jegybank rossz szemmel nézi a devizája erősödését és 1,20-nál ismét be fog avatkozni. Ettől pedig már hajszálnyira vagyunk.
Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank a korábbi iránymutatásán - ez derült ki az október 28-i ülésről ma közzétett jegyzőkönyvből. A Monetáris Tanács szerint tartósan alacsony marad itthon az infláció, és bár erősödtek a lefelé mutató kockázatok, az alapkamat változtatása nem indokolt. Továbbra is az az üzenetük a piac számára, hogy tartósan marad a jelenlegi 2,1 százalékos irányadó ráta. Az alábbiakban az Monetáris Tanács értékelését közöljük (a kiemelések tőlünk származnak).
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
